Leírás
„Estére, mikor már mindenki elfáradt, a makik
száraz ágat gyűjtenek, a zsiráf patáival tüzet gyújt,
és mind leülnek a tűz köré, várva a szokásos esti
mesét. Ilyenkor az égen ezer csillag ragyog, s a hold
mosolyog.
– Aú! – kiált fel a maci. – Már megint a lábam alá
osontál! – Mérges tekintetét a kis sünre függesztette.
– Én voltam itt előbb, ez az én helyem!
– Elég! – szólalt meg a bagoly, és lassan kisétált az
odvából egy mesekönyvvel a hóna alatt. – Mindenki
itt van? – Körültekintett. A tűz körül már mindenki
ott ült: a zebra, a zsiráf, az oroszlán, a maci,
a kis sün, a kockás fülű nyúl és Zara, az aranyszínű
labrador…
– Ma egy nagyon szép mese következik. Ez egy új
könyv, postán kaptam Mimi nénikémtől, egyenesen
Párizsból küldte. Hiszen már az egész könyvtáramat
felolvastam nektek. Nos, kezdhetem?
Az állatkák összebújtak, és türelmetlenül, izgatottan
figyelték a baglyot.
– A történetünk címe A disznópásztor és a herceg.”
