Wolfgang Sisters: A disznópásztor és a herceg

Wolfgang Sisters: A disznópásztor és a herceg

„Estére, mikor már mindenki elfáradt, a makik száraz ágat gyűjtenek, a zsiráf patáival tüzet gyújt, és mind leülnek a tűz köré, várva a szokásos esti mesét. Ilyenkor az égen ezer csillag ragyog, s a hold mosolyog. – Aú! – kiált fel a maci. – Már megint a lábam alá osontál! – Mérges tekintetét a kis sünre függesztette. – Én voltam itt előbb, ez az én helyem! – Elég! – szólalt meg a bagoly, és lassan kisétált az odvából egy mesekönyvvel a hóna alatt. – Mindenki itt van? – Körültekintett. A tűz körül már mindenki ott ült: a zebra, a zsiráf, az oroszlán, a maci, a kis sün, a kockás fülű nyúl és Zara, az aranyszínű labrador… – Ma egy nagyon szép mese következik. Ez egy új könyv, postán kaptam Mimi nénikémtől, egyenesen Párizsból küldte. Hiszen már az egész könyvtáramat felolvastam nektek. Nos, kezdhetem? Az állatkák összebújtak, és türelmetlenül, izgatottan figyelték a baglyot. – A történetünk címe A disznópásztor és a herceg.”